2011. február 6., vasárnap

már itthon

sokféleség van, és ez alapvetően jó. felvételi jelentkezés (hogy ne az utolsó pillanatban), néhány technikai bakival még a felvi részéről, de rendben lesz előbb-utóbb. ERASMUS-os ügyek fináléja még egy papírleadással kedden, holnap reggel tárgyfelvétel, aztán go to work, KRESZ, könyvtár, rövidebb-hosszabb tervben szakdolgozat-befejezés és leadás, KRESZ-vizsga, felvételi(k)re való előre beadandó feladatok, jogsi teljesen készre való csinálása, hollandul még nem ártana, ha ragadnának rám dolgok eme utolsó, valószínűleg majd igen rövidnek tűnő félévben, tantermi színházi projekt második forduló, valószínűleg még sok egyéb fügés kisebb-nagyobb projekt, Ysutól való nagyon sok grafikusdolog eltanulása, egy berlini Rotfront koncert remélhetőleg, Braindogs a Szikrában, hát ilyesmi. 2011 első fele sűrű, reméljük a második is az lesz.

2011. január 20., csütörtök

kedd

no, hát fejlemények mivel mindig vannak, most is. Kedden este megyek haza, teljesen. Pár napig vacilláltam, hogy s miként kellene, lenne célszerűbb, végigtekintgettem a szobaberendezésen (ti. mi mindent kellene egyszerre felnyalábolni), majd lebattyogtam ma reggel a portára, s azt mondta Georg (fogalmam sincs hogyhívják, de hát A muzsika hangja óta minden osztrák férfi Georg), hogy ó, ugyan, nyugodtan kicsekkolhatok kedden is. Így alakult. Mivel a befejezetlen szakdolgozatnak a jelzőjét illetően nem történt még változás, ez lesz a program a pénteki utazgatás helyett, na mindegy, szóval hát maradjunk annyiban, van mit tenni.
Azóta voltam a KHMben és a Hundertwasserhausnál is, Döbling vagy lesz vagy nem, még kérdéses.

2011. január 15., szombat

jänner

talán utolsót írok, nem tudom, csak nem szeretném, hogy a karácsonnyal térjen véget. sok írnivaló akad most különben is, várat magára a szakdolgozat vége, ígértem egy anyagot a holland tanszékre, egyet a nautilusnak még innen, sürget a felvételi, oda is kiderült, már anyaggal kell most majd érkezni. 
karácsonykor írtam utoljára, de az is inkább afféle beköszönés volt. Azóta lett egy bemutató (Tasnádi: Paravarieté a Szikrában), már azóta újra is játszottuk, 26-án lesz még januárban, majd febr. 1., 16, aztán, azt rebesgetik, tájolunk vele. Jelenleg Bécsben időzöm, visszajöttem az előadás után, mert órám volt, van is még, itt a február a vizsgaidőszak, noha inkább szünetnek hívják az itteniek, s igyekeznek még január végén, avagy majd március elején abszolválni a vizsgáikat. Fura volt visszajönni, némiképp szokatlan, némiképp viszont megnyugtató, hogy pontosan tudtam az utat. Több ilyen városhoz szeretném, hogy közöm legyen, mint vissza-visszatérő vendégnek, mégha nem is éreztem magam annyira talán sosem itthon. Ez nem Bécs hibája, a város valóban klassz (s ha visszaolvassuk a jegyzeteket, remélhetőleg ki is derül ez), inkább az embereké, de ők csak kisebbségben vannak itt jelen, s némiképp az enyém is, mert nem akartam magamévá tenni talán teljesen. Megismerkedtünk, talán barátok is vagyunk, de viszony nem alakult ki. Nem tudok már eltévedni benne, de meg sem próbálok már. Ez az utolsó két hét, amit még itt töltök, arra elég, hogy sikerüljön (remélhetőleg) ez a két vizsga, hogy még ellátogassak néhány helyre, ahova eddig nem sikerült, megnézzek pár előadást, befejezzem azokat az írásokat, amikre otthon nem lesz időm, és 2011-ben (elég valószínűleg) utoljára egymás után kettőnél többször aludjak átlag nyolc órát. Közben átálltam az elválasztó kúrára a gyomrom miatt, leszoktam a napi sms-küldésről félismeretleneknek, kellő mennyiségű ártalmatlan folyadékot fogyasztok, rendesen tudok koncentrálni már bizonyos dolgokra, ha a könyvekkel még ez nem is mondható el de igyekszem). 26-án tehát otthon játszunk, tehát két körben haza tudom vinni a cuccaimat, 27-én visszajövök, kijelentkezem a hatóságoknál, visszaviszem az összes könyvtár összes nálam fekvő könyvét, bepakolom a maradék cuccot, alszom még egy jónagyot, és 28-án végső búcsút veszek. Aztán beköltözöm a pesti koliba, az ottlakók nagy örömére, és indulhat a február, rögtön egy előadással. A többiről pedig telefonon értesülhettek már, vagy hát ki-hogy. 
minden jót Nektek addig is.