2013. április 12., péntek

amiket

a legtöbb kérdés a még-mindig-tetszik-e? és a jól-vagy-e? után arra irányul, hogy akkor pontosan mit is csinálok? a rövid válasz az, hogy ez itt tulajdonképpen egy tréningcentrum, és ennek vagyunk a staffja. a hosszú válasz az, hogy staffként vagy részt veszel a tréningen, vagy nem, de ha nem, akkor is tulajdonképpen sokszor az épp aktuális tréninggel vagy elfoglalva, igyekszel valamiféleképpen hátteret biztosítani, kezdve olyan végtelenül unalmas dolgoktól, mint a mindennapi kenyerük (más néven: reggeli- és ebédpreparálás), egészen odáig, hogy "persze, az irodában nyomtathatsz", "igen, tudunk segíteni lefoglalni a vonatjegyed", "persze, hogy megnézem, van-e nálam tű..."

ezek az épp aktuális tréninggel kapcsolatos dolgok. emellett pedig, azt hiszem, van mindenkinek a másik élete, mert, úgymond, valamit csinálni kell, ha már itt vagy. ezek egészen különböző dolgok. Martins és Stas (képeket nem mellékelek, csuda klassz srácok, az Olde Vechte facebook oldalán van egy Staff galéria, ott csekkolhattok mindenkit) amióta itt vagyok, és gyakorlatilag ők is itt vannak, eszkábáltak két asztalt és két szekrényt. Zsuzsi valamelyik nap pedig egy fahéj kastélyt (ami igazából egy torta, és gyönyörű lett!). Néhányan szinte csak YiA projektekkel annak elfoglalva. Néhányan fogalmam sincs, hogy mit csinálnak egész nap, de estére rettenetesenborzasztóannagyonnagyon fáradtak, és alig várják a hétvégét.
Nagyjából le tudom írni a nyarat, úgy talán könnyebb magyarázni. Június elejéig előkészülő időszak van, lesz néhány előkészítő látogatás (APV), és egy coach tréning május elején, de alapvetően szerintem ez lehet a nyugis időszak (lévén, hogy a frissen érkezetteken kívül szinte senki nem lesz itt például jövő hét ilyenkor, ketten Kenyában, hatan Franciaországban, valaki pedig Belgiumba megy át valami projektre.) A coach tréning után májusban a négy új emberke (Ksenia, Martins, Stas, Julcsi), aki már 2013-ban érkezett, megy egy párnapos EVS találkozóra. Májusban elvileg együtt elmegyünk egy hétre valahova, a terv legalábbis hetek óta ez, szavaztunk is, Gran Canaria és Portugália vezet, de szerintem nem lesz belőle semmi. Június közepétől augusztus közepéig rövid távú, csoportos EVS lesz, a résztvevők különböző, Ommen környéki helyeken fognak dolgozni (pl állatokkal, gyerekekkel, idősekkel, növényekkel foglalkozni), lesznek nekik mentoraik is, én nem hiszem, hogy nagyon benne leszek, most annyiban, hogy amíg Kari Kenyában van, addig a jelentkezéseket vagy elfogadom, vagy nem. (minél hátrányosabb helyzetű valaki, illetve valamilyen szellemi vagy fizikai betegséggel él, jöhet.) 
július elején lesz egy 7 napos Event Wise tréning, erről inkább utána írnék, mert most fogok részt venni rajta először. Egy nappal a vége után kezdődik egy deaf exchange, ahol hallók és siketek találkoznak egy 14 napos cserealkalomra. Egy nappal ennek a vége után lesz egy újabb coaching tréning, majd ahogy ennek vége, kezdődik egy média csereprogram. És máris augusztus közepén fogjuk találni magunkat. :) 

Tehát ilyesmivel vagyunk most elfoglalva. Közben hétvégékre bérelik a házakat, tehát megfejeljük az egészet jó sok takarítással (nem a kedvencem, ezért én jelen pillanatban még egy tavaly augusztusi tréning elszámolásával bíbelődök, amit valaki nem tartott fontosnak megcsinálni). Na, hát így vagyunk jelenleg.

2013. április 11., csütörtök

költészet napja


úgy fair, hogy József Attilától és Szabó Lőrinctől is kettő. my favourites.


J.A.: Kopogtatás nélkül 

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.

A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papírt kapsz tányérul, amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok.

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.


----------------------------------------------------------------------
 
J.A.: Thomas Mann üdvözlése

Mint gyermek, aki már pihenni vágyik
és el is jutott a nyugalmas ágyig
még megkérlel, hogy: "Ne menj el, mesélj" -
(igy nem szökik rá hirtelen az éj)
s mig kis szive nagyon szorongva dobban,
tán ő se tudja, mit is kiván jobban,
a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
s együtt vagyunk veled mindannyian,
kinek emberhez méltó gondja van.
Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,
hadd lássunk át magunkon itt ez estén.
Párnás szavadon át nem üt a zaj -
mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol -
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?...
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb...
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.


----------------------------------------------------------------------

Sz.L.: Babits (243)

 
Mit láttam benned? Hőst, szentet, királyt.
Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt.
Mit láttam benned? Magam végzetét.
Mit láttál bennem? Egy út kezdetét.
Mit benned én? Gyászt, magányt, titkokat.
Mit bennem te? Dacot és szitkokat.
Aztán, mit én? Jövőm rémálmait.
S te? Egy torzonborz állat vágyait.
Én? Istent, akit meg kell váltani.
Te? Hogy jönnek a pokol zászlai.
S később? Hogy az ellenség én vagyok?
S én? Azt, akit soha el nem hagyok.
Te, tíz év múlva? - Tán mégis fiad?
S én, húsz év múlva? Láss már, égi Vak!
S húsz év múlva, te? Nincs mit tenni, kár.
Húsz év múlva, én? Nincs mit tenni, fáj!
S a legvégén, te? Igy rendeltetett.
S én, ma s mindig? Nincs senkim kivüled.


----------------------------------------------------------------------

Sz.L.: Játszani (334)

Mi volt, Öreg, a legjobb? - Játszani.
S aztán? Hagyd a gyerekkort! - Játszani.
Vágyni a nagy világba? - Játszani.
Készülni szent csatákra? - Játszani.
Mások könnyét törülni? - Játszani.
Gyermekednek örülni? - Játszani.
Hinni saját magadban? - Játszani.
Ha nem, a pillanatban? - Játszani.
Bort, pénzt, nőt tékozolni? - Játszani.
Istenekkel dacolni? - Játszani.
Költőkkel égbe szállni? - Játszani.
S ha jött csoda, akármi? - Játszani.
Tudtál te lelkesedni? - Játszani.
Ez a legtöbb? csak ennyi? - Játszani.
Elég. Én mást szeretnék... játszani!
S hiszem, többnek fogok még - ...látszani!
Vigyázz, kardom öl! Bolond vagy, Öreg!
- Távozz, ne zavard a köreimet!