megjött a másik két új EVS-es, Ksenia és Stas, szóval nem én vagyok az egyedüli új - amennyire újnak tudod érezni magad, amikor reggel 9-re bemész és este 20.50-kor eljössz, hogy 21-ig még beérj a boltba enni venni, ergo találtál magadnak elég munkát egy napra (6 órányit kellene, amúgy.) szóval vaksötétben hazabringázni, és közben azon gondolkodni, hogy hány nap fogom még megbánni, hogy beiratkoztam az egyetemre idén is, az nem annyira jó érzés. Mirek tegnap megjegyezte, hogy szerinte nem lenne hátrány, ha nem első héten kezdeném el már túlvállalni magam, énszerintem sem, ha nem holnap kezdődne el a tréning, aminek a paperworkjére első blikkre igent mondtam, szóval emberek, tessék figyelni.
ma megjött Nasco is, aki Ksenián túl szintén szobatárs volt januárban, csak Évi hiányzik a szobából. Szóval így vagyunk. megyünk előre. nagyon-nagyon más, nemigen akarnék most máshol lenni, de azért fura még bármit mondani a negyedik napon. olyan mintha egy egy évig tartó táborszerűség lenne, ezt, azt hiszem, várnom kéne, hogy valahova átforduljon. és valahogy barátkozni a reggeli szembeszéllel, ami 6 km-en át akkor is elkezd nyomasztani, ha közben énekelsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése