indul

No, hát itten valék, jó magyar vitéz, a megérkezéssel kapcsolatban talán elég annyi, hogy hátamon a 70 literes hátizsák, ami csak belefért, elöl a sima hátizsákom, kvázi a hasamon, s felváltott kézzel húztam a giganagybőröndöt, ami alig akart kiférni a vonatajtón. A Westbahnhofot natürlich felújítják, valahol kikeveredtem a Felberstraßen, vagy ilyesmi neve van. Még a vonaton lerajzoltam egy kis papírra a térkép egy részét, ami most kellett, mégse legyek feltűnő. Ahogy elindultam az úton, megtalált egy néni, hogy segítsen-e, mondtam, hogy igazából erősítsen meg, ha akar, de tudom, hogy hova kell menni. Akkor megnyugodott, mondta, hív egy taxit, mondtam, nem kell, köszönöm, szeretek sétálni, aztán utamra engedett. A különben valószínűleg 10 perces út 50 percre sikeredett, de tudom már, hogy hol van mosoda, több magyar hangot hallottam, mint osztrákot, és találkoztam egy ismerőssel is, (a vonaton is kettővel:)).
Aztán megérkeztem a szállásra. Nincs messze semmitől (még csak térképen, gyalog majd este), kábé ha azt nézzük, hogy a belvárostól mennyire, akkor mondjuk mintha a Harminckettesek tere környékén laknék. Vagy hát 8. kerület, Józsefvárosban vagyok. Pontos cím (levelek miatt:P): Wien 8, Pfeilgasse 1A, 499 Zimmer.
A szállással nincs semmi gond, nagy nehezen varázsoltam netet is. A kollégium nem túl modern, de abszolút tiszta, elvileg (kiírás szerint) egy Katharina nevű leányzóval vagyok egy szobában, de még nem tette tiszteletét (a csekkolási időnek vége, lehet, hogy akkor ez a hétvége nyugis lesz.) Az ágy kényelmes:)))) Minden szinten konyha, bár úgy tűnik, vannak nagyon bejáratott emberek, akik már konyhafőnökké léptek elő, mondjuk annyira engem nem korlátoz, holnaptól, ha minden jól megy, egy vízforralóval és egy szárítóval gazdagítom a szobát. A WC is külön van, de pont hozzám (hozzánk) a legközelebb. Megyek fürdeni, este Welcome Party, bár elég álmos vagyok.

(nem lesz ez ennyire terjengős, csak az anyukáknak, megnyugtatásképp ez a rengeteg info. Igen, Anya, megettem a szendvicseket!:)))

Már sorban küldik az egyetemről a nyelvi kurzusra jelentkező e-maileket, nagyon jó itt az egyetemi élet, igen tetszik. Amikor Sára azt mondta, igen kaotisch az élet a Károlin, értem, mire gondolt:) bár azt hiszem, összehasonlíthatatlan egy egyetemváros egy bérháznyi teremmel.